Összegyűjtöttünk néhány Mikulásváró gyermekverset, gyermekdalt, fogadjátok szeretettel!
1. Jókai Mór: Mit hozott a Mikulás (részlet) (1859)
Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már, minden gyermek vár!
Krumplicukor, csokoládé jaj de jó!
De a virgács jó gyereknek nem való!
Mikulás, Mikulás kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár!
Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás,
Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár!
Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó!
De a virgács jó gyereknek nem való!
Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás,
Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár!
2. Pattanj pajtás, pattanj Palkó,
nézd már nyílik ám az ajtó!
Kint pelyhekben hull a hó,
itt van, itt a Télapó!
Meg-megrázza ősz szakállát,
puttony nyomja széles vállát,
Benne dió, mogyoró,
itt van, itt a Télapó!
Oly fehér a rét, a róna,
mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
csakhogy itt vagy, Télapó!
3. Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.
Nagy szakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot,diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig kis cipőcske megtelik,
megtölti a Télapó, ha üresen látja!
4. Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
5. Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom.
Télapó zúzmarát
Fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
megbújik a földön.
Nem baj, ha hull a hó,
csak vadász ne jöjjön.
Parányi ökörszem
kuporog az ágon.
Vidáman csipogja:
süt még nap a nyáron.
6. Mikulás, Mikulás, szép hosszú piros ruhás;szakállad, ó fehér, mint a hó!
Mikulás, Mikulás, szép hosszú piros ruhás;életed, ó nem csak mese volt!
Puttonyodnak gazdagsága Isten irgalmát mutatja.
Szeretetet hoztál, értünk imádkozzál!
Követünk a jóban, tudjuk, égi honban imádkozol értünk: Jézushoz érjünk!
Nagyon régen éltél, a szegénnyel jót tettél. Tudjuk, püspök voltál, értünk imádkozzál!
7. Suttog a fenyves zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Végire jár az esztendő,
cseng a fürge száncsengő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
húzza-rázza hős szellő.
Suttog a fenyves zöld erdő,
rászitál a hófelhő.
Csendül a fürge száncsengő,
véget ér az esztendő.
8. Hideg tél és hóhullás,
Jöjj el, kedves Mikulás!
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves, öreg Mikulás!
Nagyszakállú Mikulás,
jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Mikulás,
ha üresen látja.
9. Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbejár.
Bekopogtat minden házba, minden szegényt megtalál.
Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,
röpíti szél, szánkó.
Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,
nekünk adja jókedvét.
Ajándékát hátán hordja, szíve csupa szeretet.
Sose nézi, jó vagy, rossz vagy? Szeret minden gyereket.
Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,
röpíti szél, szánkó.
Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,
nekünk adja jókedvét.
Ajándéka nem az arany, nem is hamis földi kincs.
Szeretetet, víg örömet, olyat hoz, mi nekünk nincs!
Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,
röpíti szél, szánkó.
Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,
nekünk adja jókedvét.
Ezen a szép téli estén kövessük a példáját,
vidám, boldog nevetéssel ünnepeljük Mikulást.
Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,
röpíti szél, szánkó.
Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,
nekünk adja jókedvét.
(kotta: http://www.parochia.hu/1oldalelemek/Mikulas/Szent_Miklos_a_hullo_hoban.htm )
10. Hullik a völgyben a pelyhe a hónak,
Siklik a dombon az ősz Mikulás.
Sok kicsi kérdezi, mit hoz a jónak,
Lesz-e a zsákban a sok mazsolás.
Péter erre-arra se finnyás,
Pál fiának jusson a virgács.
Jöjjön és lássuk, hogy mit hoz a holnap,
Mit hoz a zsákban az ősz Mikulás.
11. Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!
Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.
Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.
12. Móra Ferenc: Mártonka levele
Aranyos nagyapó, ákom – bákom – mákom,
szíveden kopogtat kisunokád, Márton.
Szíveden kopogtat gyönge kisujjával,
könnyeket pergető nehéz bánatával.
Mit ér, amit küldtél, a szép csengős szánkó?
Az egész határban régen nincsen már hó.
Aranyos nagyapó, ákom- bákom – mákom,
tudod -e, mire kér kisunokád, Márton?
Gyere el mihozzánk, légy te a Télapó!
Fehér szakálladból hátha hull belőle erdőre, mezőre,
hátha a tavasz még visszaijed tőle.
Borókás tetejű kerek halom haván
hátha repülhet még csengve – bongva a szán.
Gyere el, nagyapó, ákom – bákom – mákom!
Csókolom kezed: kisunokád, Márton.
13. Jókai Mór: Mit hozott a Mikulás (részlet) (1859)
Mit hozott a Mikulás.
No gyerekek! aki szépen
Tudja viselni magát,
Annak majd a jó Mikulás
Mindenféle szépet ád;
Tedd ki fiam az ablakba
Lefekvéskor a csizmád:
Mennyi mindent találsz benne
Mire fölkelsz, majd megládd!
Jó ember a Mikulás.
Ezüstbárány, czifra Jankó!
Piros alma, aranyos!
Czukorangyal, mézes kalács!
Porczelánbáb, kalapos!
Aszalt szilva-ördögöcskék!
Hát még a szép tarka ló!
Síp van belé dugva hátul,
Ez meg sipolni való!
Elhozza a Mikulás.
Síp van belé dugva hátul,
Ez meg sipolni való!
Elhozza a Mikulás.